Káros csomagolások
Böngészve a netet az ember rengeteg csomagolóanyaggal, csomagolási lehetőséggel találkozik. Ezen anyagok nagyrésze viszont rossz hatással vannak az emberi szervezetre, akár az előállításhoz szükséges vegyszerek hatását akár a csomagolóanyag szervezetre való hatását vizsgáljuk.
Egy átfogó kutatás szerint a műanyag csomagolóanyagok gyártásához több mint 900 különböző vegyi anyagot használnak fel, de a folyamatban további 3000 vegyszer lehet érintett.
Nem elég szigorú az uniós szabályozás, ezért élelmiszereinkben rendre mutatnak ki olyan kockázatos anyagokat, amelyek a csomagolásból származnak – figyelmeztetett Simon Gergely környezetkémikus a TudatosVásárló.hu-n megjelent írásában. A szakember szerint az említett 900 anyag közül 63 egészségkárosítónak számít, 68 a környezetre is veszélyes, 34 pedig a hormonrendszerre ártalmas vegyületként szerepel az ENSZ környezetvédelmi programjának jelentésében.
Az átlátszó, nagy szilárdságú polikarbonátból (PC, jelölése 7 – mint egyéb műanyag) alacsony hőmérsékleten minimális, nagyobb hőmérsékleten több biszfenol-A, vagyis BpA jut ki. Mivel több kutatás bizonyította, hogy a BpA már kis mennyiségben is kockázatos a gyermekek és a magzat fejlődésére, Európában 2011-től tilos cumisüvegekben használni. Más ételtárolókban, kulacsokban, sőt a bolti bizonylatokban ugyanakkor a mai napig megtalálható.
Biszfenolok leginkább a fémdobozok belsejében fordulnak elő. A gyártók ugyan azt állítják, hogy a BpA felhasználása visszaszorulóban van, egy közelmúltbeli dán kutatás mégis 14-ből 8 üdítős- és sörösdobozban mutatta ki az anyagot.
A BpA már egész alacsony dózisban is beavatkozik a hormonrendszer működésébe.
Ezzel összefüggésben rákkeltő kockázata is van, de felelőssé tehető a cukorbetegség, az asztma, a koraszülések és a szívbetegségek kialakulásáért, továbbá olyan hormonális zavarokért, mint a korai serdülés, az elhízás és a meddőség.
Eldobható tányérok, poharak tekintetében a polisztirol (PS – jelölése 6) elterjedt anyag, mindennap találkozhatunk vele az eldobható kávéspoharakban, éthordó dobozokban, joghurtos flakonokban, valamint a zöldségek, gyümölcsök alá tett habszivacs tálcákban. A bökkenő csak az, hogy alapanyaga, a rákkeltő hatású sztirén rendszeresen megjelenik a késztermékekben, vagyis bejut az ételekbe, italokba. Ja, és számos polisztirol termék égésgátló anyagokat is tartalmaz.
A könnyen újrahasznosítható és viszonylag olcsó PET (jelölése 1), azaz polietilén-tereftalát elvben kevés adalékot tartalmaz, egy norvég és egy magyar kutatás viszont még ha kis mennyiségben is, de ftalát-vegyületekre bukkant az ilyen palackokban tárolt italokban.
A magyar kutatás bemutatta, hogy az idő múlásával nő a koncentráció, és azt is, hogy a kis kiszerelésű palackokban, amelyekben aránylag nagyobb felülettel érintkezik a folyadék, több a ftalát. A csomagolóanyagokról és az uniós szabályozás gyengeségeiről a Tudatos Vásárlók Egyesületének cikkében olvashatsz részletesebben.
Ha fontos számodra az egészséged és/vagy a környezetvédelem, manapság már többet is tehetsz annál, hogy nem kérsz nejlonzacskót, vagy eldobható kávéspoharat. Egyelőre a piacok vezetik azoknak a helyek a listáját, ahol csomagolásmentesen tudsz vásárolni, vagyis a saját kis edényedbe kérheted mondjuk a tejfölt, vagy éppen a kakaóport.
www.mixpakk.hu
forrás:index